A g�s�k eredete nem annyira r�gi kelet�, mint azt a legt�bb ember gondoln�. A Heian-korszakban (794–1185), m�r a g�s�k megjelen�se el�tt voltak olyan n�k, akik m�v�szk�nt dolgoztak, g�sak�nt csak k�s�bb kezdt�k �ket nevezni. 1589-ben Toyotomi Hideyoshi elrendelte, hogy Kyoto k�rny�k�n egy negyedet – melyet fallal vettek k�r�l – kifejezetten a gy�ny�r�k sz�m�ra k�l�n�tsenek el. Ez volt Shimabara. A negyed f� tev�kenys�ge a m�v�szetek �lvezete, az italoz�s �s a luxussz�nvonal� prostit�ci� volt. A kurtiz�nok (oiran) dr�ga prostitu�ltak voltak �s vonzott�k a gazdag vend�geket. T�bb m�v�sz is dolgozott a negyedben, akik zen�vel, t�nccal, k�lt�szettel sz�rakoztatt�k a vend�geket. Hossz� id�n �t ezek a m�v�szek f�rfiak voltak, �ket nevezt�k el�sz�r g�s�nak.

Mint a jap�n kult�ra legt�bb eleme, a kurtiz�nok vil�ga is meglehet�sen bonyolult volt. Minden f�rfinak, aki egy�tt k�v�nt lenni egy oirannal, neh�z ritu�l�kat, szok�sokat kellett betartania, �s csak a nagyon gazdag �s nemes f�rfiak tehett�k ezt meg. Emiatt t�bb teah�z (ocsaja) j�tt l�tre Simabar�n k�v�l is, n�h�nyukban olcs�bb prostit�ci�t k�n�ltak. Azonban n�h�ny n� a t�ncot �s a zen�t t�k�lyre fejlesztette, �k lettek az odorik�k („t�ncol� l�nyok”). Hamar nagy n�pszer�s�gre tettek szert, majd felvett�k a g�sa elnevez�st. 1700 k�r�l a n�i g�s�k m�r sokkal n�pszer�bbek voltak, mint a f�rfiak, n�h�ny �vvel k�s�bb pedig majdnem minden g�sa n� volt.

Az �llam t�rv�nyeket hozott, miszerint a g�s�k sz�m�ra tiltott a prostit�ci�, csak a sz�rakoztat�sra kaptak enged�lyt. Ezen t�rv�nyek egyike kimondta, hogy �v�ket (obi) kimon�juk h�tulj�n kell megk�tni�k, ami megnehez�tette annak lev�tel�t. Hajviselet�ket, sminkj�ket, ruh�zatukat szint�n egyszer�bben kellett kialak�taniuk, mint az oiranok� volt, mert a g�s�knak a sz�ps�g�ket kellett megjelen�teni�k a m�v�szet�kben, nem pedig a test�ket. A rendelet nagy vit�kat eredm�nyezett. N�h�ny hivatalos szem�ly �gy v�lte, a prostitu�ltaknak �s g�s�knak csak a munkam�dszere elt�r�, �m ugyanaz�rt a c�l�rt, a fizetett szex�rt dolgoznak, �s hogy minden prostitu�ltat a tov�bbiakban g�s�nak kellene nevezni. V�g�l a korm�ny �gy hat�rozott, hat�rt von a k�t csoport k�z�, mondv�n, a g�s�k j�val kifinomultabbak, �s nem kellene �ket a „prostitu�lt” kifejez�ssel bemocskolni. A g�s�k hamarosan az oiranok n�pszer�s�g�t is fel�lm�lt�k, �gy 1750-re az oiranok el is t�ntek. Ezut�n �jabb g�sanegyedek, azaz hanamacsik j�ttek l�tre Kyotoban �s m�s v�rosokban.

A 19. sz�zadra a g�s�k valamivel jobb t�rsadalmi poz�ci�ba ker�ltek, mint a n�k �ltal�ban, de probl�m�ik is akadtak a jap�n t�rsadalomban. El�fordult, hogy szeg�ny csal�dok eladt�k l�nyaikat egy-egy hanamacsi teah�z�nak. Voltak gazdag f�rfiak (danna), akik sok p�nzt fizetettek az�rt, hogy szem�lyes figyelmet kapjanak egy g�s�t�l. A g�s�k nem mehetettek f�rjhez, �gy lehetett dann�juk, aki k�lts�geiket fedezte. M�s f�rfiak arra �ldoztak hatalmas �sszegeket, hogy egy-egy �j g�sal�ny sz�zess�g�t elvehess�k (mizuage).

A Meiji-restaur�ci� idej�n a g�s�k tisztelete �s h�rneve �j er�re kapott, a m�sodik vil�gh�bor� ut�n pedig m�g ink�bb. Komoly t�rv�nyeket alkottak meg v�delm�kre. T�bb� nem lehetett fiatal l�nyokat eladni a teah�zaknak, �s a fiatal g�s�k sz�zess�g�t sem lehetett megvenni. Az�ta a n�k saj�t szabad akaratukb�l v�laszthatj�k a g�s�k �let�t.

A g�r�g kult�r�ban hasonl� szerep�k volt a het�r�knak, akik m�velt t�rsk�nt �s prostitu�ltk�nt t�lt�ttek be szerepet az �si g�r�g t�rsadalomban. A het�r�k f�ggetlen, �s gyakran befoly�sos n�k voltak, akikkel szemben k�vetelm�ny volt az egyedi, jellegzetes �lt�zet �s az ad�fizet�s is. Szint�n a g�s�khoz, vagy m�g ink�bb az oiranokhoz hasonl� tanult sz�rakoztat� h�lgyek �s egyben prostitu�ltak voltak a korai babiloni nadituk, valamint a koreai kisaengek (vagy gisaeng, magyarul kinjo).