A modern g�s�k m�g napjainkban is a tradicion�lis g�sah�zakban, az okiyakban �lnek, f�k�nt a tanul�idej�k alatt. A tapasztalt g�s�k el�g sikeresek lehetnek, hogy a f�ggetlen �letet v�laszthass�k. Az eleg�ns, magas szint� kult�r�val rendelkez� vil�got, melynek r�szei a g�s�k, karyūkai-nak nevezik („a vir�g �s f�zfa vil�g”).

Azok a fiatal n�k, akik g�s�k szeretn�nek lenni, gyakran a k�z�piskola vagy f�iskola elv�gz�se ut�n kezdik el tanul��veiket, sokan pedig m�g k�s�bb, feln�ttkorban. A g�s�k ma is megtanulnak az olyan hagyom�nyos hangszereken j�tszani, mint a shamisen, a shakuhachi (bambuszfuvola), a dobok, illetve megtanulj�k a tradicion�lis �nekeket, t�ncokat el�adni, valamint a teaszertart�st, irodalmat, k�lt�szetet.

A g�s�k megfigyel�s�vel, illetve a g�sah�z tulajdonos�nak szolg�lat�val a tanul�k k�pzett� v�lnak a vend�gekkel val� b�n�sm�d �s a hagyom�nyok ter�n, bele�rtve kimon�juk kiv�laszt�s�t �s visel�s�t. A kimon� egy f�ldig �r� selyemk�nt�s, melyre bonyolult mint�zatot h�meztek �s melyet �vvel egy�tt viselnek.

Kyoto az a hely, ahol a g�s�k hagyom�nya a leger�sebb napjainkban is, f�k�nt Gion Kobuban. Ennek a negyednek a g�s�it geik�nak nevezik. Tokyo hasonl�k�pp ismert g�sanegyedei Shimbashi, Asakuza �s Kagurazaka.

A modern Jap�nban g�s�kat �s maik�kat ritk�n l�thatunk a hanamachin k�v�l. Az 1920-as �vekben t�bb mint 80 000 g�sa �lt Jap�nban, ma m�r sokkal kevesebben vannak. A pontos sz�muk ismeretlen a k�v�l�ll�k el�tt, de 1000–2000 k�z� tehet�, f�k�nt Atami v�ros k�zpontj�ban. Ott �ltal�nos dolog az is, hogy a turist�k fizetnek az�rt, hogy fel�lt�zhessenek maik�k�nt. Lomha gazdas�g, cs�kken� �rdekl�d�s a tradicion�lis m�v�szetek ir�nt, a „vir�g �s f�zfa” z�rtk�r� vil�ga �s egy g�sa szolg�latainak magas �ra mind hozz�j�rul eme trad�ci�k hanyatl�s�hoz.

G�s�kat gyakran h�vnak meg bankettekre, �sszej�vetelekre, jellemz�en ochayakba, vagyis teah�zakba, illetve tradicion�lis jap�n �ttermekbe (ryōtei). Idej�ket �gy m�rik, am�g egy f�st�l� le�g, ezt senkodainak nevezik („f�st�l�d�j”) vagy gyokudainak („�kszerd�j”). Kiot�ban az ohana vagy hanadai kifejez�seket haszn�lj�k, jelent�s�k „vir�gd�j”. A vend�gek a g�saegyes�let irod�j�ban (kenban) k�tik meg az egyezs�get, ahol minden g�sa napirendj�t, programjait nyilv�ntartj�k, �s �gy megjel�lhetik az id�pontokat a sz�rakoztat�sra �s a tanul�sra is.

2007-ben mutatkozott be az els� k�lf�ldi sz�rmaz�s� g�sa, Sayuki, Tokyo Asakusa negyed�ben.Sayuki, eredeti nev�n Fiona Graham, ausztr�l sz�rmaz�s� antropol�gus, Melbourne-ben sz�letett, antropol�giai t�m�j� dokumentumfilmek producere �s rendez�je. 2007 december�ben nagyj�b�l egy �vnyi el�k�sz�let �s tanul�s ut�n mutatkozott be g�sak�nt, kora miatt kihagyva az egy�b tanul�si szinteket (minarai, maik�). �ll�t�sa szerint � az els� nyugati g�sa Jap�nban.Sayuki csak tudom�nyos c�lok miatt lett g�sa, nem akar eg�sz �let�ben g�sa maradni.